A játékkatalógust itt éred el.
Egy évtizeddel ezelőtti előadásom során már szóba került egy böngészős Commodore 64 emulátor írásának terve. Azzal viccelődtem, hogy ha elkészíteném, akkor a javaScript alapú játékátirataim hirtelen értelmüket veszítenék, hisz egy emulátorba bárki betölthetne bármit, onnantól kezdve fut minden C64-es cucc. Ez a projekt mostanra érett be. Öt hónap szakadatlan fejlesztést követően eljutott az emulátor egy olyan szintre, ami lehetőséget teremtett számtalan játékoldal legyártására. Magyarán, nem kell többé portolni, hisz létrejött egy olyan szoftver, amiben fut az eredeti. Ennek ellenére a webes átirataimat (hat darab) egyelőre nem cseréltem le, mert úgy látom, hogy szeretik az emberek. A gyűjteményből ezekre a játékokra kattintva a portolt verziók jönnek be továbbra is.
Több, mint háromszáz játékoldalt készítettem el, és ez a szám a jövőben a szabadidőm függvényében folyamatosan nőni fog. A koncepcióm az volt, hogy a hagyományos emulátorozás idegesítő nehézségeitől megkíméljem a népet. Ugyebár normál esetben ki kell választani egy olyan emulátort, ami az adott operációs rendszeren fut, azt fel kell telepíteni, majd az ezernyi beállítását végigbogarászva személyre szabni azt, megkeresni valahol a neten a játszani kívánt játékot, letölteni, betölteni az emulátorba, kivárni a betöltést, elnyomkodni a fölösleges intrókat, trainereket, majd a joystick vezérléséhez billentyűket rendelni, majd ráébredni, hogy azokat a billentyűket pont használja a játék, és persze pont a másik control portot kezeli, akkor megcserélni a portokat valami almenü almenüjében, és így tovább, és most csak az alap forgatókönyvet vázoltam fel. Ez az élmény rettenetes.
Ehelyett, mennyivel egyszerűbb a listából kikeresve a vágyott programra rákattintani, és a készre konfigurált játékkal önfeledten szórakozni. Alapból a nyilakkal és a jobb SHIFT-tel kell nyomulni. Amennyiben van második játékos is, ő a WASD és bal SHIFT-et használja. Persze ezeket meg lehet változtatni. Ahová csak tudtam, mellékeltem a játék kézikönyvét, vagy legalább egy rövid leírást, így mindenki képbe kerülhet a sztorival, vagy a játékmenet egyéb sajátosságaival, esetleges egyedi irányításával, a végigjátszást segítő tippekkel. Nekünk a másolgatások okán sosem volt egy játékhoz sem manualunk. Ezeket olvasgatva azért jóval könnyebben boldogultunk volna, már pusztán attól is, ha a számunkra rejtett billentyűfunkciókról tudtunk volna. Gyorsmentés (F12) és gyors visszatöltés (F9) is van, ami főleg az épp ésszel végigjátszhatatlan játékok esetén nyújt remek segítséget. A mentés természetesen a böngészőt bezárva is megmarad.
Maga az emulátor továbbra is fejlesztés alatt áll, folyamatosan bővül, polírozódik. Legutóbb a D64 támogatás került bele, aminek révén már lemezképeket is lehet csatolni a képzeletbeli floppy meghajtóba. Így az utántöltős, vagy akár többlemezes játékok is mennek, mint például a híres-neves Időrégész. A lemezmeghajtó emulálásával voltam bajban, ugyanis mi kazettások voltunk, így minimális tapasztalatom sem volt az 1541-es meghajtó viselt dolgairól. Ami valójában egy teljesen külön számítógép. Saját processzora és memóriája van, amin saját operációs rendszer fut. Magyarán, két független eszköz meghatározott protokoll alapján való kommunikációját kellett megvalósítani, ami nem volt triviális. True drive emulation nincs, és egyelőre nem is lesz, hacsak nem kezdek el osztódással szaporodni. Cserébe van kis ledecske, ami a lemezműveletek esetén hangulatosan világít, illetve a tartalomjegyzék lekéréséhez sem kell a LOAD "$",8 paranccsal vesződni, bármikor elérhető az alsó panelről a lista.
Egy olyan kósza gondolat surrant át a fejemben az emulátorfejlesztés első billentyűleütéseinek pillanatában, hogy ha majd a Flimbo's Quest játék megy, akkor lehet készre jelenteni a szoftvert. Valamiért ezt a játékot ítéltem meg akkor úgy, hogy ami a gépet csontra kihasználja, így ez majd egy remek tesztprogram lesz a messzi-messzi, ködbe vesző jövőben. Soha nem is töltöttem be ezt a játékot, mert tudat alatt egyfajta mérföldkövet szimbolizált. Átadhatatlan az az érzés, ami a pár nappal ezelőtti első betöltés során járt át. Gyerekkorom egyik kedvenc játéka a maga teljes egészében, hiba nélkül futott a felnőttkoromban megírt C64 emulátoromban. Körbeért az Univerzum. Fura ezt leírni, hiszen én fejlesztettem, de mégsem tudom elhinni. Talán azért, mert átölelhetetlenül nagy a projekt, nem tudom... Öt hónapja mindenre gondoltam volna, csak arra nem, hogy ez így fog menni.
A következő észszerű fejlesztési irány a hálózaton át történő közös géphasználat volna, ami a gyakorlatban az online multiplayer játékot jelenti. A séma az lenne, hogy egy közös gépet futtatva, de több külön helyről juttatva bele az inputot, ennek a közös gépnek az outputját kapná minden érintett fél. Ez egyelőre fantáziálás szinten mozgolódik bennem, de végül is az egész emulátor így kezdődött...
Jó szórakozást kívánok mindenkinek, javaslom az ismeretlenebb játékok kipróbálását is, lehet, hogy új kedvencekre lelsz!
Még egyszer: a játékkatalógus itt érhető el.
